– Kizárólag úgy írtam le a Karcsai lakodalmast, ahogy az a Bodrogköz kutatójaként ismert karcsai Nagy Géza munkájában volt olvasható – mondja Kardos Lajosné. – Ezenkívül még az öregektől kutakodtam, így egészítettem ki a Karcsai lakodalmast. Én tanítottam be a darabot. Kezdetben még szerepeltem is benne, a kommendáló asszonyt alakítottam, aki igyekszik összehozni a legényeket és a leányokat. Nem a szereplés vágya hajtott, hanem az, hogy a helyiek szégyellősek voltak, nem nagyon mertek kiállni a színpadra, ezért így mutattam nekik példát. Ma már nem kell keresni a szereplőket, nagyon szeretik a helyiek a darabot. De nem csak helyben ismert a Karcsai lakodalmas, rengeteg helyre hívnak minket bemutatni. Talán azért szeretik annyira, mert azonfelül, hogy a helyi hagyományokon alapul, nagyon fontos szerepet játszik benne a humor. A lakodalom a vígság, az egymásra találás ünnepe, itt nincs helye a szomorkodásnak, legfeljebb a szülők részéről egy kicsi, hogy el kell válniuk a gyerekeiktől. Szerettem a darabot megírni, betanítani és játszani is. Az külön öröm számomra, hogy mások még mindig szeretik.  ÉM-BG

Ma már nem kell keresni a szereplőket, szeretik a helyiek a darabot.